A XII. kerületi Árnyas út egykor csöndes, erdős utca volt, ma a Budakeszi út elkerülésére szolgáló egérútként naponta autók százai (ezrei?) zötyögnek végig kátyúin és fekvőrendőrein. Ennek ellenére klasszikus hegyvidéki kertvárosi környék, abból a fajtából, ahol a pompás századfordulós villák valaha hatalmas kertjeit a hatvanas, hetvenes években zsebkendőnyi telkekre parcellázták, és háromszintes szürke kockatársasházakkal zsúfolták tele. Bár az egykorvolt gyömölcsösöket, pagonyokat akkor tarra vágták, az elmúlt harminc-negyven évben újra felnőttek a fák, jótékony zöld függöny mögé rejtve a többségükben sematikus, építészeti értéket még véletlenül sem hordozó társasházakat (hacsak az általában jól szervezett, világos alaprajzot nem soroljuk ide).
A budai hegyvidéknek, mint Budapest tüdejének ez az intenzív be- (sokak szerint túl-) építése már az építkezésekkel párhuzamosan is sok vitát gerjesztett. Osskó Judit "Unokáink is látni fogják" című tévéműsorának 1974. szeptember 24-i adásában részletesen foglalkozott a témával, amint az a műsorok nyomán készült, azonos című könyvből (1) is kiderül. Mindenesetre, a Nagy-Budapest létrejöttét követő első Általános Rendezési Terv (1960) jelentős számú lakás építését célozta meg a városban, úgy, hogy a beépített terület ne növekedjen; ezt magas, telepszerű beépítésekkel látták megvalósíthatónak. Foglalkozott az ÁRT a budai zölterületek, zöld folyosók megtartásával is. A második ÁRT (1970) már konkretizálta azokat a területeket a budai hegyvidéken, ahol magas, pontházas (lakótelep-szerű) ill. intenzív társasházas ("laza városias") beépítés volt a cél. (2) A korabeli szakma a modern elvek szellemében alapvetően az előbbit preferálta, Corbu pontházait vízionálva a hegyvidéki erdők közé. Létre is jött néhány jellemző példa, mint a Törökvészi út és Kapy utca kereszteződésében vagy a Budakeszi út mentén a Európa Szálló tövében álló középmagas pontházak.
Ennek ellenére a '70-es évektől szinte egyeduralkodóvá váltak a zsebkendőnyi telken álló 6-12 lakásos, fogatolt, földszint+kétemeletes kockatársasházak. Ezek építéséhez elég volt egy ügyvéd által összetákolt építtető közösség, egy gyorsan és olcsón összedobott terv, és már készült is a jellemzően silány kivitelezési minőségű, lehangoló kockaház. Ezért is emelte ki Osskó Judit műsorában azokat a példákat, melyek a tendenciával szembemenve magasabb építészeti színvonalú, akkor korszerűnek tartott beépítésű házakat eredményeztek, legyenek azok akár magasabb, kis területhasználat mellett nagyobb zöld kertet meghagyó telepes projektek, vagy a hegyoldal sziluettjét követő teraszházak.
És itt kerül a képbe az Árnyas út. Az együttest, melyet sétáim során magam is újra meg újra megnéztem, Osskó is a pozitív példák közt hozza. A környezeténél kissé magasabb (4-5 szintes), H-alakú, de nem gangos, hanem 12-fogatú telep az Árnyas út és a rá merőleges, nemrég Sztehlo Gáborról elnevezett kis köz sarkán koncentrálódik, így a telek felső részén nagy, zöld kert jön létre.Nagyobb térképre váltás
Messziről feltűnik a házak részletképzése is. A mélykék, domborúmintás, mázaskerámia lábazat, mely a felsőbb szinteken is visszaköszön, az erkélyek mellvédjét képező előregyártott, egyedi megjelenésű műkő elemek, és az ezek formájára visszautaló szerelt korlátelemek a bütühomlokzatokon, vagy a markáns vízköpők mind-mind a tervező, Vadász György szobrászathoz, plasztikus formáláshoz való vonzódásának bizonyítékai.
Az együttes messze megelőzte a korát, a nemzetközi későmodern sematizmusból való kiútkeresése tükröződik rajta, még akkor is, ha az Árnyas út felőli képen jelentősen ront a garázssor végtelen kígyója. Igaz, ezt is megpróbálták humánusabbra formálni az egységek "játékos" ugráltatásával, mégis ez uralja az utcaképet a mélyen beleékelődő, beton dongával fedett, kovácsoltvas kapu helyett.
(1) Unokáink is látni fogják
szerk.: Osskó Judit
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978
(2) Dr. Izsák Éva – Dr. Probáld Ferenc
Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten
itt a weben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése