Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. Mégsem annyira szembeötlő, a hetes busz például annyira közel megy el hozzá, hogy régebben mindig csak a lábát láttam, ha elmentem mellette; a közelben lakó rokonaim is a lakótelep sarkán álló, kockásra festett "pepita-házat" határozták meg tájékozódási pontként, ha hozzájuk mentem. Pedig a tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó.
A hetvenes évek első felében felépült lakótelep vízellátását ugyanis úgy látszott a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal. Szerencsére, a generáltervező
Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező
Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével,
Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben.
A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.
Egyéb érdekességei is vannak a háznak: a víztartályok alatti legfelső lakószinten kétszintes, nagy belmagasságú, északra nagy üvegfelületekkel megnyitott műteremlakások kaptak helyet. A ház vertikális tagolásának pedig érdekes, kissé feszült ellenpontot adnak a loggiák, melyeket a csúszózsalus építésmódnak némiképp ellentmondó módon, utólagos acélkonzolok segítségével lógattak ki a lakások elé. A bejárati előtető hatalmas, szélein ívesen kiforduló konzolja pedig egyenesen luxusszámba ment a kor lakóház-építészetében.
Bár nem tartozik szigorúan véve a budapesti városrendezési koncepció jegyében épült magasházak közé, az Újpalotai Magasház hasonló városképi funkciót tölt be, mint a SOTE magasháza a Nagyvárad téren, vagy a TB székház a Róbert Károly körút és a Váci út metszéspontjában. Ahogy
Virág Csaba szokta mondogatni, a panellakótelepek "övsömöre" elrontotta, értelmezhetetlenné tette a pesti oldal drámai aréna-szerűségét, mely a budai magas pontokról kirajzolódott egykor: "színpad" a Duna, mögötte a Vár és a Gellért-hegy díszleteivel, a nézőteret a pesti főutak sugaras-gyűrűs rendszere rajzolta ki, térfalait a Gödöllői-dombság ködbe vesző lankái. A hatvanas-hetvenes évek városépítészei úgy gondolták, hogy ebből az elveszett "tájképből" visszadhatnak valamit a paneltengerbe vesző külső körút mentén, mintegy ívet kirajzoló leszúrt magasházak gesztusaival, melyek e külső ív és a kifelé vezető sugarak metszéspontjait jelölték volna ki. A nagyratörő koncepcióból végül csak a bekezdés elején említett két toronyház épült meg. Napjaink magasház-vitájában viszont valószínűleg innét eredeztethető az a középutasnak mondható elképzelés, mely megengedné ugyan Budapesten felhőkarcolók építését, de csak a Róbert károly - Hungária gyűrűn kívül.
Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. Mégsem annyira szembeötlő, a hetes busz például annyira közel megy el hozzá, hogy régebben mindig csak a lábát láttam, ha elmentem mellette; a közelben lakó rokonaim is a lakótelep sarkán álló, kockásra festett "pepita-házat" határozták meg tájékozódási pontként, ha hozzájuk mentem. Pedig a tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó.
A hetvenes évek első felében felépült lakótelep vízellátását ugyanis úgy látszott a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal. Szerencsére, a generáltervező Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben.
A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.
Egyéb érdekességei is vannak a háznak: a víztartályok alatti legfelső lakószinten kétszintes, nagy belmagasságú, északra nagy üvegfelületekkel megnyitott műteremlakások kaptak helyet. A ház vertikális tagolásának pedig érdekes, kissé feszült ellenpontot adnak a loggiák, melyeket a csúszózsalus építésmódnak némiképp ellentmondó módon, utólagos acélkonzolok segítségével lógattak ki a lakások elé. A bejárati előtető hatalmas, szélein ívesen kiforduló konzolja pedig egyenesen luxusszámba ment a kor lakóház-építészetében.
Bár nem tartozik szigorúan véve a budapesti városrendezési koncepció jegyében épült magasházak közé, az Újpalotai Magasház hasonló városképi funkciót tölt be, mint a SOTE magasháza a Nagyvárad téren, vagy a TB székház a Róbert Károly körút és a Váci út metszéspontjában. Ahogy Virág Csaba szokta mondogatni, a panellakótelepek "övsömöre" elrontotta, értelmezhetetlenné tette a pesti oldal drámai aréna-szerűségét, mely a budai magas pontokról kirajzolódott egykor: "színpad" a Duna, mögötte a Vár és a Gellért-hegy díszleteivel, a nézőteret a pesti főutak sugaras-gyűrűs rendszere rajzolta ki, térfalait a Gödöllői-dombság ködbe vesző lankái. A hatvanas-hetvenes évek városépítészei úgy gondolták, hogy ebből az elveszett "tájképből" visszadhatnak valamit a paneltengerbe vesző külső körút mentén, mintegy ívet kirajzoló leszúrt magasházak gesztusaival, melyek e külső ív és a kifelé vezető sugarak metszéspontjait jelölték volna ki. A nagyratörő koncepcióból végül csak a bekezdés elején említett két toronyház épült meg. Napjaink magasház-vitájában viszont valószínűleg innét eredeztethető az a középutasnak mondható elképzelés, mely megengedné ugyan Budapesten felhőkarcolók építését, de csak a Róbert károly - Hungária gyűrűn kívül.
1 megjegyzés:
A ház 17 emeletes, illetve 17en vannak lakások.
Megjegyzés küldése