A modern építészet (és építészek) helyzete a háborút megelőzően nem volt épp' könnyű Magyarországon. A Horthy-rendszer ön-reprezentációjának sokkal jobban megfelelt a historizáló pompa, példának okáért Wälder Gyula neobarokk házai. Épültek azért szép számmal modern épületek, mégis, amikor vége lett a háborúnak, az építészek java kitörő lelkesedéssel vetette bele magát az újjáépítésbe, a sokszor tragikus állapotokra fittyet hányva, modern szellemmel, optimizmussal pótolva az erőforrásokat. Olyan házak épültek e rövid pár év alatt, mint a MÉMOSZ székház a budapesti Dózsa György úton, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Ménesi úti épülete vagy a hódmezővásárhelyi művelődési ház.
Az 1947-48-as politikai fordulatot hamarosan követte az ideológiai irányváltás is. az "Építészeti Vita" során a kommunista rendszer ideológusai "meggyőzték" a magyar építészeket, hogy a >formalizmus< elavult, és ahogy Sztálin néhány évtizeddel korábban a Szovjetúnióban kiadta a jelszót: a parasztoknak oszlopfő kell... Így ült rá a szocialista realizmus árnya a művészetek minden más ága mellett az építészetre is. Szocreál = szocialista tartalom + nemzeti forma... Probléma csak a nemzeti formával volt, némi keresés után a magyar klasszicizmus formai jegyeit találták rá alkalmasnak, hogy becsomagolják vele a "szocialista tartalmat", vagyis munkáslakótelepeket, pártházakat, művelődési otthonokat, a főváros mellett elsősorban az újonnan létrehozott "szocialista városokra", Sztálinvárosra vagy Leninvárosra koncentrálva. A klasszikus modernen nevelkedett magyar építészek időnként még e mankóval is létre tudtak hozni maradandó építészeti alkotásokat, mint az Iparművészeti Főiskola Zugligeti úti épülete (Farkasdi Zoltán), vagy a Műegyetem R-T-H épületei (Rimanóczy Gyula). Tudjátok, miért R-T-H? Rákosi Tudás Hatalom...! Mindeközben pedig néhány műhelyben (főként az Ipartervben) szinte illegálisan űzték a modern építészeti tervezést.
Az első Nagy Imre-kormány konszolidálta légkör viharként söpört végig az építészeten: a tervezők oly gyorsan rázták le magukról a szocreált, mintha itt se' lett volna. A "forradalom" hevességét jól mutatja a történet, miszerint Dúl Dezső, Hruscsov híres beszédét követően az asztalán lévő, a háborúban felrobbant Ragent-házak helyére tervezett foghíjbeépítések tervét néhány nap alatt átrajzolta, egyszerű, modern homlokzatúvá alakítva a papíron eredetileg szocreál házat, nem kicsit magára haragítva így műteremvezetőjét.
A későmodern igazi kibontakozása a Kádári konszolidáció idejére jött létre. Számtalan köz- és ipari épület épült, meg lakóházak módjával. Olykor még kisérletezgetésre is lehetőség nyílt, az Óbudai Kisérleti Lakótelep megtervezésében számtalan építész, belsőépítész és bútortervező vett részt, szerény, ám pozitív utópiák látnokai. De elkészülhetett néhány kisérleti, csúszózsalus magasház is Kelenföldön, és Zalotay Elemér is bekerült a köztudatba gigantikus szalagház-koncepciójával.
A hatvanas évek alatt nagyon sok modern ház jött létre, magas szellemi minőséget képviselve, mégha a kor építőanyagai és gyatra kivitelezési gyakorlata sokszor ürömmé is tette az örömöt. A hetvenes években aztán, a mennyiségi építés, a sematizmus egyre nagyobb térnyerésével a későmodern építészet egyre ritkábban rukkolt elő maradandó, magas szellemi értéket képviselő alkotásokkal. A progresszív építészek egyre erősebb kritikával viszonyultak az eddigre kiüresedett és elsivárosodott modernhez: Makovecz és Csete köre az organikus építészetben kereste a jövőt, mások a posztmodern építészet hatása alá kerültek.
A rendszerváltás idejére a modern építészet, összemosódva a panel-lakótelepek sivár képével, a múlt rendszer pusztítandó emléke maradt csupán. A gyorsan öregedő, gyatra anyagokból épített későmodern házak ma számtalan városban, faluban állnak árva zárzányként, üresen, kifosztva várva a dózert. Csak kevesen ismerik fel a bennük rejlő értéket, lehetőségeket; új háznak már nem elég újak, műemléknek meg nem elég régiek. Félek, mire kiderülhetne, melyik lenne méltó rá, hogy megőrizzék, már csak hűlt helyüket fogjuk találni...
2009. május 6., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése